Már egy éve terveztem, hogy új műszerfalat csinálok bele (az egész úgy indult, hogy lefestjük, de végül azt a javaslatot kaptam, hogy akkor már csináljunk egy újat). Hát végül nekem lett a legkevesebb közöm a műszerfalhoz, mindenki hozzátette a saját részét, mivel kiderült, hogy amihez nem ért az ember, az nem feltétlenül megy elsőre. Tavaly nem lett semmi a műszerfalból, mert az alulemezt bekapta az esztergagép, és szétment az egész. Az ígéret megvolt, hogy megcsinálják, de arra csak vártam. Közeledett újra a tavasz, és Pipis-hegyen láttam egy elég tetszetős megoldást: az Opitzos Salamon Árpi csinált bakelitlapból, szénszállal laminálva műszerfalat. Elkezdtem utánajárni a dolognak, végül több modellező ismerős segítségével a rétegelt lemeznél lyukadtunk ki. Aztán kiderült, hogy mégse vállalnák a laminálást, illetve mégse lenne olyan olcsó, úgyhogy Szabi mérnöki segítségével megcsináltattuk alumíniumból. Utána sok reszelés után Vidovenyecz Jánosnak- a bénázásomat látva- segíthettem kifúrni a csavarok helyét. Majd egy csiszolás után nézhettem, ahogy Berci lefesti. A következő hétvégén, miután bekötöttem a csatlakozókat és sikerült rövidre zárni a rendszert, Fagyi fél tízig maradt, hogy befejezzük még szombaton. És elkészült a műszerfal.